Repository of The Institute for Philosophy and Social Theory
    • English
    • Српски
    • Српски (Serbia)
  • English 
    • English
    • Serbian (Cyrillic)
    • Serbian (Latin)
  • Login
View Item 
  •   RIFDT
  • IFDT
  • Radovi istraživača
  • View Item
  •   RIFDT
  • IFDT
  • Radovi istraživača
  • View Item
JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

Az elköteleződés – diskurzív gyakorlat és rendszeresemény

Thumbnail
2020
bitstream_7737.pdf (99.23Kb)
Authors
Losoncz, Mark
Book part (Published version)
Metadata
Show full item record
Abstract
Az elköteleződés, az angazsáltság tanulmányozása fogalomtörténeti kutatásokat is magával von, nem csupán Sartre, Adorno, Gehlen és mások örökségének vizsgálatát, hanem a 20. századnál korábbi előzményeket is figyelembe véve. (...) Először is úgy tűnik, hogy az angazsáltságnak a kötelességek felől tekintve speciális státusza van. Mondhatni, többletszerű erőfeszítésként, az elvártakon túlmutató vállalásként működik, mint „az állampolgároknak a törvényi és szerződéses kötelezettségeken fölüli elkötelezettsége” (Tamás Gáspár Miklós), amely ugyanakkor a kötelességek korábban ismeretlen távlatait teheti lehetővé. Ehhez kapcsolódóan merül fel, hogy az elköteleződésnek a társadalmi normákat és szabályokat újragondoló értékracionális gyakorlatnak kell lennie, a higher-order megfontolások konzisztenciára szert tevő terepének. Más szóval, valamely megnyilvánulás és tett mindaddig nem tekinthető elköteleződésnek, míg egy merőben egyedi probléma megoldásáért száll síkra, anélkül, hogy megkérdőjele...zné az alapjául szolgáló mintákat. Vagyis ami az elköteleződés tartalmát illeti, nem elegendő, ha pusztán elszigetelt és érdektelített esetekre mutat rá, hanem valamiképpen a közjóra és a vele összefüggő elvekre kell irányulnia. Ám az angazsáltságnak nemcsak tartalmában, hanem formájában is meg kell tartania „közjellegét”. Amiképpen a – wittgensteiniánus és egyéb – nyelvfilozófiák azt sugallták, hogy privát nyelv nem létezik, úgy az elköteleződés elmélete is arra a következtetésre juthat, hogy a privát elköteleződés tulajdonképpen képtelenség.

Source:
Elköteleződés és kritika Tanulmányok az angazsáltságról, 2020
Publisher:
  • Novi Sad : Forum; Beograd : Institut za filozofiju i društvenu teoriju
Funding / projects:
  • Ministry of Education, Science and Technological Development, Republic of Serbia, Grant no. 200025 (University of Belgrade, Institute for Phylosophy and Social Theory) (RS-200025)

ISBN: 978-86-323-1133-6

[ Google Scholar ]
Handle
https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2204
URI
http://rifdt.instifdt.bg.ac.rs/123456789/2204
Collections
  • Radovi istraživača
Institution/Community
IFDT
TY  - CHAP
AU  - Losoncz, Mark
PY  - 2020
UR  - http://rifdt.instifdt.bg.ac.rs/123456789/2204
AB  - Az elköteleződés, az angazsáltság  tanulmányozása fogalomtörténeti kutatásokat is magával von, nem csupán Sartre, Adorno, Gehlen és mások örökségének vizsgálatát, hanem a 20. századnál korábbi előzményeket is figyelembe véve. (...) Először is úgy tűnik, hogy az angazsáltságnak a kötelességek felől tekintve speciális státusza van. Mondhatni, többletszerű erőfeszítésként, az elvártakon túlmutató vállalásként működik, mint „az állampolgároknak a törvényi és szerződéses kötelezettségeken fölüli elkötelezettsége” (Tamás Gáspár Miklós), amely ugyanakkor a kötelességek korábban ismeretlen távlatait teheti lehetővé. Ehhez kapcsolódóan merül fel, hogy az elköteleződésnek a társadalmi normákat és szabályokat újragondoló értékracionális gyakorlatnak kell lennie, a higher-order megfontolások konzisztenciára szert tevő terepének. Más szóval, valamely megnyilvánulás és tett mindaddig nem tekinthető elköteleződésnek, míg egy merőben egyedi probléma megoldásáért száll síkra, anélkül, hogy megkérdőjelezné az alapjául szolgáló mintákat. Vagyis ami az elköteleződés tartalmát illeti, nem elegendő, ha pusztán elszigetelt és érdektelített esetekre mutat rá, hanem valamiképpen a közjóra és a vele összefüggő elvekre kell irányulnia. Ám az angazsáltságnak nemcsak tartalmában, hanem formájában is meg kell tartania „közjellegét”. Amiképpen a – wittgensteiniánus és egyéb – nyelvfilozófiák azt sugallták, hogy privát nyelv nem létezik, úgy az elköteleződés elmélete is arra a következtetésre juthat, hogy a privát elköteleződés tulajdonképpen képtelenség.
PB  - Novi Sad : Forum; Beograd : Institut za filozofiju i društvenu teoriju
T2  - Elköteleződés és kritika Tanulmányok az angazsáltságról
T1  - Az elköteleződés – diskurzív gyakorlat és rendszeresemény
UR  - https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2204
ER  - 
@inbook{
author = "Losoncz, Mark",
year = "2020",
abstract = "Az elköteleződés, az angazsáltság  tanulmányozása fogalomtörténeti kutatásokat is magával von, nem csupán Sartre, Adorno, Gehlen és mások örökségének vizsgálatát, hanem a 20. századnál korábbi előzményeket is figyelembe véve. (...) Először is úgy tűnik, hogy az angazsáltságnak a kötelességek felől tekintve speciális státusza van. Mondhatni, többletszerű erőfeszítésként, az elvártakon túlmutató vállalásként működik, mint „az állampolgároknak a törvényi és szerződéses kötelezettségeken fölüli elkötelezettsége” (Tamás Gáspár Miklós), amely ugyanakkor a kötelességek korábban ismeretlen távlatait teheti lehetővé. Ehhez kapcsolódóan merül fel, hogy az elköteleződésnek a társadalmi normákat és szabályokat újragondoló értékracionális gyakorlatnak kell lennie, a higher-order megfontolások konzisztenciára szert tevő terepének. Más szóval, valamely megnyilvánulás és tett mindaddig nem tekinthető elköteleződésnek, míg egy merőben egyedi probléma megoldásáért száll síkra, anélkül, hogy megkérdőjelezné az alapjául szolgáló mintákat. Vagyis ami az elköteleződés tartalmát illeti, nem elegendő, ha pusztán elszigetelt és érdektelített esetekre mutat rá, hanem valamiképpen a közjóra és a vele összefüggő elvekre kell irányulnia. Ám az angazsáltságnak nemcsak tartalmában, hanem formájában is meg kell tartania „közjellegét”. Amiképpen a – wittgensteiniánus és egyéb – nyelvfilozófiák azt sugallták, hogy privát nyelv nem létezik, úgy az elköteleződés elmélete is arra a következtetésre juthat, hogy a privát elköteleződés tulajdonképpen képtelenség.",
publisher = "Novi Sad : Forum; Beograd : Institut za filozofiju i društvenu teoriju",
journal = "Elköteleződés és kritika Tanulmányok az angazsáltságról",
booktitle = "Az elköteleződés – diskurzív gyakorlat és rendszeresemény",
url = "https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2204"
}
Losoncz, M.. (2020). Az elköteleződés – diskurzív gyakorlat és rendszeresemény. in Elköteleződés és kritika Tanulmányok az angazsáltságról
Novi Sad : Forum; Beograd : Institut za filozofiju i društvenu teoriju..
https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2204
Losoncz M. Az elköteleződés – diskurzív gyakorlat és rendszeresemény. in Elköteleződés és kritika Tanulmányok az angazsáltságról. 2020;.
https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2204 .
Losoncz, Mark, "Az elköteleződés – diskurzív gyakorlat és rendszeresemény" in Elköteleződés és kritika Tanulmányok az angazsáltságról (2020),
https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2204 .

DSpace software copyright © 2002-2015  DuraSpace
About RIFDT | Send Feedback

OpenAIRERCUB
 

 

All of DSpaceCommunitiesAuthorsTitlesSubjectsThis institutionAuthorsTitlesSubjects

Statistics

View Usage Statistics

DSpace software copyright © 2002-2015  DuraSpace
About RIFDT | Send Feedback

OpenAIRERCUB