Elkoteleződes es kritika, Tanulmanyok az angazsaltsagrol
Само за регистроване кориснике
2020
Књига (Објављена верзија)

Szerzők, 2020 © Radics Viktória, 2020 © Forum, 2020 © Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet (Belgrádi Egyetem), 2020
Метаподаци
Приказ свих података о документуАпстракт
A tanulmánykötet a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti
Intézetében évek óta zajló munkának és együttműködésnek az eredménye.
Ezt illetően érdemes kiemelni, hogy – bizonyos korábbi kezdeményezések
nyomán – 2014-ben alakult meg az intézetnek az elköteleződéssel
foglalkozó kutatócsoportja, Grupa za studije angažovanosti,
avagy Group for Social Engagement Studies néven. A csoport mindenekelőtt
olyan elméleti, illetve empirikus kutatások folytatását tűzte ki
céljául, melyek az angazsáltságot sokrétűségében ragadják meg, figyelembe
véve, ahogyan a fennálló normák és szabályok kritikai reflexióját
végzi, s ahogyan ezzel a társadalmi változások motorjává válik. Az
intézet nyitottsága és több szakterületre való figyelme nagyban segítette
az elköteleződésre vonatkozó vizsgálódások elmélyítését. Filozófusok,
szociológusok, irodalomtudósok, történészek, antropológusok, politikatudománnyal
foglalkozók, szlavisták és mások vállalták, hogy feltárják
e problémakör különböző... vetületeit, a fogalomtörténeti mozzanatait,
a társadalomtudományi kutatásokban való alkalmazhatóságát vagy
a rokon jelenségekkel (aktivizmus, ellenállás stb.) való összefüggéseit.
Egyebek mellett abból a belátásból indultak ki, hogy az elköteleződés sui
generis, más cselekvési formákban nem feloldható tevékenység, és számos,
a társadalomelemzésben nem kellőképpen kiaknázott lehetőséget
rejt magában. Talán mondanunk sem kell, e megközelítés révén egyúttal
az a kérdés is felmerült, hogy vajon a tudományos tevékenység, és ezen
belül magának az elköteleződésnek a kutatása mennyiben lehet maga is
elkötelezetté. Jelentős részben az intézeti hagyományokból következett
az az attitűd, amely a nyilvános szerepvállalást, a kulcsfontosságú közvitákban
való részvételt és állásfoglalást az elköteleződéstanulmányok
elengedhetetlen folyományának tekintette.
Кључне речи:
angažman / kritika / prakse / refleksijaИзвор:
2020, -456Издавач:
- Novi Sad: Forum
- Beograd: Institut za filozofiju i društvenu teoriju
Колекције
Институција/група
IFDTTY - BOOK AU - Zaharijević, Adriana AU - Losoncz, Márk AU - Vasiljević, Jelena PY - 2020 UR - http://rifdt.instifdt.bg.ac.rs/123456789/2164 AB - A tanulmánykötet a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetében évek óta zajló munkának és együttműködésnek az eredménye. Ezt illetően érdemes kiemelni, hogy – bizonyos korábbi kezdeményezések nyomán – 2014-ben alakult meg az intézetnek az elköteleződéssel foglalkozó kutatócsoportja, Grupa za studije angažovanosti, avagy Group for Social Engagement Studies néven. A csoport mindenekelőtt olyan elméleti, illetve empirikus kutatások folytatását tűzte ki céljául, melyek az angazsáltságot sokrétűségében ragadják meg, figyelembe véve, ahogyan a fennálló normák és szabályok kritikai reflexióját végzi, s ahogyan ezzel a társadalmi változások motorjává válik. Az intézet nyitottsága és több szakterületre való figyelme nagyban segítette az elköteleződésre vonatkozó vizsgálódások elmélyítését. Filozófusok, szociológusok, irodalomtudósok, történészek, antropológusok, politikatudománnyal foglalkozók, szlavisták és mások vállalták, hogy feltárják e problémakör különböző vetületeit, a fogalomtörténeti mozzanatait, a társadalomtudományi kutatásokban való alkalmazhatóságát vagy a rokon jelenségekkel (aktivizmus, ellenállás stb.) való összefüggéseit. Egyebek mellett abból a belátásból indultak ki, hogy az elköteleződés sui generis, más cselekvési formákban nem feloldható tevékenység, és számos, a társadalomelemzésben nem kellőképpen kiaknázott lehetőséget rejt magában. Talán mondanunk sem kell, e megközelítés révén egyúttal az a kérdés is felmerült, hogy vajon a tudományos tevékenység, és ezen belül magának az elköteleződésnek a kutatása mennyiben lehet maga is elkötelezetté. Jelentős részben az intézeti hagyományokból következett az az attitűd, amely a nyilvános szerepvállalást, a kulcsfontosságú közvitákban való részvételt és állásfoglalást az elköteleződéstanulmányok elengedhetetlen folyományának tekintette. PB - Novi Sad: Forum PB - Beograd: Institut za filozofiju i društvenu teoriju T1 - Elkoteleződes es kritika, Tanulmanyok az angazsaltsagrol EP - 456 UR - https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2164 ER -
@book{ author = "Zaharijević, Adriana and Losoncz, Márk and Vasiljević, Jelena", year = "2020", abstract = "A tanulmánykötet a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetében évek óta zajló munkának és együttműködésnek az eredménye. Ezt illetően érdemes kiemelni, hogy – bizonyos korábbi kezdeményezések nyomán – 2014-ben alakult meg az intézetnek az elköteleződéssel foglalkozó kutatócsoportja, Grupa za studije angažovanosti, avagy Group for Social Engagement Studies néven. A csoport mindenekelőtt olyan elméleti, illetve empirikus kutatások folytatását tűzte ki céljául, melyek az angazsáltságot sokrétűségében ragadják meg, figyelembe véve, ahogyan a fennálló normák és szabályok kritikai reflexióját végzi, s ahogyan ezzel a társadalmi változások motorjává válik. Az intézet nyitottsága és több szakterületre való figyelme nagyban segítette az elköteleződésre vonatkozó vizsgálódások elmélyítését. Filozófusok, szociológusok, irodalomtudósok, történészek, antropológusok, politikatudománnyal foglalkozók, szlavisták és mások vállalták, hogy feltárják e problémakör különböző vetületeit, a fogalomtörténeti mozzanatait, a társadalomtudományi kutatásokban való alkalmazhatóságát vagy a rokon jelenségekkel (aktivizmus, ellenállás stb.) való összefüggéseit. Egyebek mellett abból a belátásból indultak ki, hogy az elköteleződés sui generis, más cselekvési formákban nem feloldható tevékenység, és számos, a társadalomelemzésben nem kellőképpen kiaknázott lehetőséget rejt magában. Talán mondanunk sem kell, e megközelítés révén egyúttal az a kérdés is felmerült, hogy vajon a tudományos tevékenység, és ezen belül magának az elköteleződésnek a kutatása mennyiben lehet maga is elkötelezetté. Jelentős részben az intézeti hagyományokból következett az az attitűd, amely a nyilvános szerepvállalást, a kulcsfontosságú közvitákban való részvételt és állásfoglalást az elköteleződéstanulmányok elengedhetetlen folyományának tekintette.", publisher = "Novi Sad: Forum, Beograd: Institut za filozofiju i društvenu teoriju", title = "Elkoteleződes es kritika, Tanulmanyok az angazsaltsagrol", pages = "456", url = "https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2164" }
Zaharijević, A., Losoncz, M.,& Vasiljević, J.. (2020). Elkoteleződes es kritika, Tanulmanyok az angazsaltsagrol. Novi Sad: Forum.. https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2164
Zaharijević A, Losoncz M, Vasiljević J. Elkoteleződes es kritika, Tanulmanyok az angazsaltsagrol. 2020;:null-456. https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2164 .
Zaharijević, Adriana, Losoncz, Márk, Vasiljević, Jelena, "Elkoteleződes es kritika, Tanulmanyok az angazsaltsagrol" (2020), https://hdl.handle.net/21.15107/rcub_rifdt_2164 .